Carl Borgward a Hansa, a Lloyd és a Goliath márkával már az 1930-as években megalapozta a Borgward autók későbbi sikerét.
Borgward és cégei a második világháború alatt a német hadseregnek dolgoztak, ezért a szövetségesek porig bombázták brémai gyárát, sőt maga is ült három évet. 1948-as szabadulása után gyorsan talpra állította az üzemet, már egy évvel később megjelent a modern, ponton-karosszériás Hansa 1500-as, friss 1,5 l-es motorral.
A sort az 1800-assal és a hathengeres 2400-assal folytatták a felső-középkategória felé, a kitűnő minőségű, modern technikájú kocsik komoly kihívói voltak a Mercedeseknek is. 1954-ben, mint később kiderült a cégcsoport legfontosabb modelljével, az Isabellával bővült a kínálat.
Alapjaiban friss konstrukció volt, önhordó karosszériáját maga Borgward rajzolta, utána Walter Dziggel a főkonstruktőr, Hermann Lünsmann, a formatervezési osztály vezetője és Hermann Böse fejlesztőmérnök vitte tovább a projektet. Az újdonság elöl-hátul független, csavarrugós felfüggesztésen ült, elöl duplex, hátul szimpla dobfékekkel; az OHV-vezérlésű (a vezérműtengelyt Novotex nevű, szövet-erősítésű műgyantából öntött fogaskerékpár hajtotta) 1500-as motorból a kompressziót megemelve már 60 LE-t hoztak ki.
A kormányoszlopról kapcsolható négyfokozatú váltót teljesen szinkronizálták, a hidraulikus működtetésű kuplung pedig igazi újdonságnak számított. A névválasztás története is érdekes: állítólag amikor munkatársai megkérdezték Borgwardot, milyen fedőnéven fussanak az akkor még titkos prototípusok, ő így felelt: „Nem érdekel, felőlem hívhatjátok akár Isabellának is”. Ennek ellenére az első néhány száz példány Borgward Hansa 1500-ként készült el.
