A Vectra első sorozata nálunk is igazi státusszimbólummá vált, egy jól felszerelt 2,0 l-es GT-t próbáltunk ki.
Az Opel Vectra története
A nevet Manfred Gotta, német reklámszakember találta ki, a Mégane, a Twingo, a Smart, a Cayenne, a Panamera és a Calibra is az ő agyszüleménye. A Vectra az Ascona C-t váltotta le 1988-ban, elődjénél lényegesen gazdagabb motorkínálattal és friss alapon, a General Motors GM2900 jelű padlóján (a Saab 900-as is ezt használta). Vonalait az amerikai Wayne Cherry rajzolta, aki a tulajdonos GM-től érkezett Rüsselsheim-ba 1983-ban vezető formatervezőnek.
Előbb a lépcsőshátú jelent meg, majd 1989-ben az ötajtós és a Calibra nevű kupé. Az új önhordó felépítmény alá egyszerű futóművet szereltek, előre McPhersont hátra csatolt lengőkarost, az 1,4-eseket és az 1,6-osokat hátul dobfékek, a nagyobbakat négy tárcsafék állította meg. Elképesztően gazdag volt a motorkínálat, bár a 75 LE-s 1,4-est csak néhány piacon (például Olaszországban és Görögországban) árulták.
Az 1,6-os, 1,8-as és 2,0 l-es és 2,2-es négyhengeres benzinesek felett a 2,5 l-es V6-os állt, dízelből azonban csak 1,7-es létezett, de ebből volt Isuzu és Opel gyártású és turbós is (57–82 LE). Az 1,6-osból négy, az 1,8-asból három, 2,0 l-esből pedig összesen hétféle teljesítményváltozat készült! Utóbbiak közül a legerősebb a Cosworth hengerfejes Redtop nevű volt, 150 LE-vel.
Mindegyik motorhoz ötfokozatú kézi, vagy négysebességes automata váltó járt. És akkor még nem beszéltünk a felszereltségekről – LS, GL, GLS, CD és GT – meg a rengeteg rendelhető extráról.
A Vectrát 1992-ben felfrissítették, megjelent benne a feláras légzsák. Az első sorozat 1995-ig futott, sok helyen gyártották, a legismertebb a brit változat, a Vauxhall Cavalier, de készült Belgiumban, Brazíliában, Egyiptomban, Venezuelában, Indonéziában, Törökországban és még Jugoszláviában is. 2010-ig két további generációt ért meg, de már 2008-ban piacra küldték későbbi leváltóját, az Insigniát.
