A 110-es a Skoda 100-as sorozatának előkelőbb változata volt, kicsit nagyobb teljesítménnyel és néhány „De Luxe” extrával.
A Skoda 110 L története
Az 1964-es Skoda 1000MB utódjának tervezése már 1965-ben elindult. Az orrmotoros kísérletek sorra elhaltak, így maradt az 1000MB műszakisága, már csak azért is, mert az akkoriban még kimondottan frissnek számított. Tőle érkezett az egyébként modern, elöl-hátul független felfüggesztés, a négyfokozatú váltó és mindkét motor, a 988 és az 1107 cm3-es is.
Új karosszériát terveztek, de a felépítmény közepét meghagyták, csak az első és a hátsó traktus változott és az sem drámaian. Így is 510 karosszéria alkatrész lett új, és fontos, hogy megnőtt a csomagtartó.
Az utastérben más lett a kormányoszlop és a műszerfal is finomodott, nagy újdonságnak számított a kétkörös fék, elöl Dunlop licencgyártmány tárcsákkal, szervo nélkül. A farmotor és a hátsókerék-hajtás párosa akkoriban már nem számított élvonalbelinek a nyugati konkurensek nagy részéhez képest.
1969 nyarára az újdonság készen állt a sorozatgyártásra; augusztus 12-én azonban hatalmas, három napig tartó tűz pusztított a gyárban, horribilis, 320 millió koronás kárt okozva. Óriási szerencse, hogy elkerülte az összeszerelő üzemet, augusztus 25-én elindulhatott a termelés.
Az új modell háromféle alapkivitelben készült: az 988 cm3-es, 41 LE-s 100-as volt a belépő, az 1107 köbcentis, 48 LE-s 110 L a középszint, a szintén 1,1-es de 52 LE-s 110 LS pedig a csúcs. Az utóbbi motor vitte a „szocialista Porschének” is becézett 110 R Coupét, amit nálunk is árultak, horribilis, 103 000 forintos áron (1974-es adat).
