Késői kiadású és ritka színű kétütemű kombi Trabantot vezettünk.
A Trabant 601 Universal története
Elsőkerék-hajtás, kétütemű kéthengeres és egyszerű ejtőtartályos üzemanyag-ellátás. Ez az elvi felépítés még a második világháború előttről, a DKW híres F sorozatától, Európa első tömeggyártású fronthajtású személyautójától származott.
A keletnémet mérnökök ezt vették elő akkor is, amikor az államosított egykori DKW gyárban, Zwickauban megkonstruálták az IFA F8-ast. A leváltásáról az NDK minisztertanácsa csak 1954 elején hozott döntést, úgy, hogy a követelményeket is világosan lefektette: négy utas, 600 kg-os menetkész tömeg, legalább 80 km/h-s végsebesség, 5,5 l/100 km alatti fogyasztás és 4000 márka alatti ár. Az Automobiwerk Zwickau (AWZ: Zwickaui Autógyár) gárdája meg is építette az AWZ P70-est.
A karosszéria anyaga, a Duroplast – egyfajta, gyapotszálakkal megerősített szintetikus polimer – az általános vashiány terméke volt, az acélnál könnyebb, nem rozsdásodik, rugalmasságánál fogva pedig jól bírja a kisebb ütközéseket is. 1957-ben színre lépett a p50-es, ő viselte először a Trabant (németül társ) típusnevet. Félliteres, léghűtéses kétütemű kéthengeres vitte, négyfokozatú váltóval.
A modernizált változat 1962-től már Trabant 600-asként futott, 600 cm3-re növelt motorral; átmeneti modell volt a 601-es felé vezető úton. Az 1964-ben bevezetett új típushoz nagyobb és szögletesebb karosszériát is terveztek, az előd 594 cm3-es 23 LE-s motorját pedig 26 LE-re izmosították, a négyfokozatú váltó szinkronizált volt, negyedikben szabadonfutóval. Ebből készült először kifejezetten mozgássérülteknek szánt félautomata váltós – automata tengelykapcsolós, kétpedálos – Hycomat kivitel.
A 601-es elől- hátul keresztlaprugókon ült (1988-tól hátul tekercsrugókat használtak) és négy hidraulikus dobfék állította meg. Minimális felszereltséget, de elég helyet kínált négy felnőttnek. Háromféle karosszériával készült: kétajtós szedán (Limousine), kombi (Universal) és ajtó nélküli (Kübel) a hadseregnek. Utóbbiból – Tramp néven – később polgári változat is született. Bár a belföldi keresletet sem tudták kielégíteni, a 601-est még nyugatra is exportálták; legnagyobb külföldi piaca Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország volt.
1975-ben már a százezredik is megérkezett hozzánk, a Magyar Autóklub segélyszolgálata is bőven kapott belőlük (Sárga Angyalok). A keleti blokkban mindenhol éveket kellett várni rá, de a legrosszabb éppen az NDK-ban volt a helyzet, gyakran tíz éves volt a várólista!
