A mai Peugeot robogók ősei több mint 120 éve róják az utakat. Tesztmotorunk – egy nálunk ritka négyütemű egyhengeres – a motorozás aranykorából való.
Az oroszlános márka 1890-ben konstruálta első automobilját, nyolc évvel később pedig – a 7. Párizsi Automobil és Motorkerékpár Kiállításon – bemutatta első, biciklivázra szerelt, De Dion motorral hajtott kétkerekűjét is.
Ezzel a világ első motorbicikli gyártója lett. Gőzerővel elindult a fejlesztés, még két svájci motorkonstruktőr, Ernest Zürcher és Hermann Lüthi segítségét is igénybe vették, az ő ZL Motobicyclette típusuk lett a márka első komolyabb masinája.
Akkortájt rakták össze első saját motorjukat is, így a választék ZL, Peugeot és Zedel gépekből állt. 1904-ben Vincenzo Lafranchi egy Peugeot V2-essel 123 km/h-s világrekordot futott, ami nagyban növelte az oroszlános motorkerékpárok népszerűségét, így a 330 cm3-es 2,5 LE-s Moto Légére igazi kasszasiker lett.
Az első világháborúban a Peugeot pontosan 1069 motort küldött a hadseregnek, majd számos versenygyőzelem is támogatta a motorkerékpárjai sikerét: amikor 1926-ban megjelent az egyhengeres P sorozat, a cég már befutott gyártónak számított.
A lehető legegyszerűbb felépítésű, könnyen szétszedhető és javítható könnyű motorok a nagy konkurens Motobécane és a Monet & Goyon komoly ellenfelei voltak. Nagy volt a választék hengerűrtartalomban és működési módban is.
1926-ban megjelent a 175 cm3-es P103-as, 1927-ben pedig a kétütemű 175-ös P101 és a P102, majd a 350-es négyütemű P104 és az OHV-vezérlésű P105 is. 1928-ban bemutatták a negyedliteres P108-ast, 1929-ben pedig a minket legjobban érdeklő 214 cm3-es négyütemű P110-est. Kereskedelmi sikerükhöz az is hozzájárult, hogy 1931-ben Antoine Peugeot – az alapító Armand unokája – egy P110-est a francia Alpokban gond nélkül felhajtott 2500 m magasságba.
