A HJ61-es Land Cruiser olyan nagy csomagterű, összkerekes családi kombi, ami bárhová elszállítja utasait.
A Toyota Land Cruiser története
Az első 1951-ben jelent meg, eleinte csak a japán hadsereg és a rendőrség használta, és csak 1954-ben kapta meg a Land Cruiser nevet. 1955-től, a J20-as sorozattal kezdődött a civil változatok gyártása.
Az egyszerű, strapabíró terepes gyorsan meghódította a világot az ausztrál Outback-től a brazil dzsungeleken át a Szaharáig. Gyorsan a Land Rover elsőszámú vetélytársává nőtt, sőt, mára, a komoly terepeken le is győzte a britet. A Toyota két irányba fejlesztette tovább a közös alapokat: a funkcionalitást és a terepképességeket előtérbe helyező „Heavy duty” sorozat, és a kényelmesebb, ötajtós, de még mindig messze-messze átlag feletti terepképességű „Station Wagon” modellsor felé.
Tesztautónk az utóbbi csapatba tartozik, de ettől nem „könnyűterepes”. Az első ilyen 1967-ben jelent meg a „Vasdisznónak” becézett FJ55-ös formájában, 3,9 l-es soros hathengeres benzinmotorral, amit 1975-ben 4,2-es váltott le – három- vagy négyfokozatú kézi váltót adtak hozzá. Ebben a sorozatban csak benzinesek készültek, az 55-ös afféle bemelegítésnek is tekinthető a luxusterepesek felé vezető úton – amelyre egyébként a Land Rover (Range Rover) és a Mercedes G-osztály is rálépett.
Az 1980-ban bevezetett J60-as már egészen sok kényelmi felszerelést is kínált alapáron: szervokormányt, légkondit, központi zárat, állítható kormánymagasságot és elektromos ablakemelőket. 4,0 és 4,2 l-es hathengeres benzinmotorok (ezek a BJ változatok), 3,4-es négyhengeres és 4,0 l-es hathengeres szívó dízelek (HJ modellek) vitték eleinte négy-, majd 1982-től ötfokozatú kézi váltóval, a négysebességes automata feláras volt.
1985-ben adták hozzá a választékhoz a 136 LE-s 4,0 l-es turbódízelt, tesztautónkat is ez mozgatja. Az összkerék-hajtás kapcsolható, és van felező is. Felárért lehetett rendelni első és a hátsó differenciálzárat, a tesztautóban egyik sincs.
