A Cord 810-es sok, az 1930-as években nehezen emészthető újdonságot hozott az autóparba.
Errett Lobban Cord megélte az amerikai álmot: használtautó kereskedőből egy 150 tagú cégbirodalom vezére lett. Az autóipar területén hozzá tartozott az Auburn és a Duesenberg márka, a Lycoming motorgyár, és az 1929-ben már általa alapított Cord is. A Cord L-29 a világ első, sorozatgyártású, elsőkerék-hajtású személyautója volt, ezt a megoldást vitte tovább utódja, a 810-es is.
A tervezés 1933-ban indult, Gordon M. Buehrig, a Duesenberg főstilisztája azt a feladatot kapta, hogy rajzoljon egy a Duesenbergekkel konkuráló, de azoknál olcsóbb sikerautót. Tervezőnk bátran félresöpörte a kor formai dogmáit (nagy függőleges hűtő, oldalfellépők, stb.), az eredmény nyúlánk, áramvonalas zárt négyajtós limuzin lett, hátsókerék-hajtással, és több olyan formai és műszaki megoldással, amelyek csak több mint tíz évvel később jelentek meg ismét az autóiparban.
Elhagyta a fellépőket és hagyományos hűtőmaszkot is, a fényszórókat a sárvédőkbe süllyesztette, így megszületett a világ első bukólámpás autója. 1934-re már az agyagmodellek is készen álltak, de Buehrig-et hirtelen áthelyezték az Auburn-höz azzal, hogy javítson a gyenge eladású 850-es és 652-es típus formáin. A 810-es fejlesztése megállt, az igazgatótanács pedig eldöntötte, hogy az újdonság nem Duesenberg, hanem Cord jelvénnyel és fronthajtással jelenik meg.
