Serleg

Átépül a Közlekedési Múzeum - Reinkarnáció

Korábban mi is csak találgattunk, hogy mennyi az igazság a 2015 januárjában felröppent hírből, miszerint a városligeti átalakítások keretében megújul a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum is. Elsősorban a tárgyak miatt aggódtunk, hiszen egy múzeum életében az a legkockázatosabb, ha a gyűjteménynek vándorolnia kell – eltűnhetnek, megsérülhetnek a műtárgyak. Nos, a költözés, sőt a költözések nem maradnak el, de jó hír, hogy az építkezés három éve alatt is lesznek különféle filiálék. Erről a múzeum főigazgatója, Dr. Krámli Mihály tájékoztatta a közönséget, az alábbi nyílt levélben:

“A Városliget átfogó fejlesztését és megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt keretében nem csak új múzeumi épületek valósulnak meg a parkban, hanem a meglévő intézmények felújítása, helyreállítása is megtörténik 2018 tavaszára. A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának rekonstrukciója mellett még idén elkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti kiviteli tervei alapján történő helyreállítása is, így három év múlva, a millenniumi ünnepségek idején létrejött impozáns épület ismét a második világháborús rombolás előtti állapotban várja majd a látogatókat.

Még az idén tavasszal megkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum felújítása, így az 2015. április 15-én bezár. A felújítást követően az intézmény nem csupán eredeti pompáját nyeri vissza, hanem a múzeumi funkciók, a kiállító- és a közönségforgalmi terek is megújulnak, valamint az épület területe térszint alatti kiállítóterekkel is növekedni fog. Az évtized végére így megjelenésében egy teljes műemléki rekonstrukción átesett, belül pedig egy modern, 21. századi múzeum nyitja majd meg kaput a megújult Városligetben. A beruházás tervezett költsége 7 milliárd forint.

 A Pfaff Ferenc által tervezett, romantikus-eklektikus stílusban épült templomszerű épület eredetileg két részből állt: a Hermina úttal párhuzamosan elhelyezett járműcsarnokból és a kupolacsarnokból. A kupola átmérője 25 méter, külső magassága 67 méter, belső magassága pedig 34 méter volt, míg a járműcsarnokbelső mérete 90 méter hosszú és 20 méter fesztávolságú, részben üvegtetős épület volt. A múzeum díszes, mintás színes üvegeit Róth Miksa készítette. A Magyar Királyi Közlekedési Múzeum az 1896-os Ezredéves Országos kiállításra épült Közlekedésügyi Csarnok épületében 1899-ben nyitotta meg kapuit az európai kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumaként.

 A Városligetet ért 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadás következtében az épület jelentősen megsérült, a tető közel 35 százaléka leomlott. A háború után csak arra volt erő és pénz, hogy a romokat eltakarítsák. A veszélyelhárítást célzó bontások (1947) után megkezdett tervezési és építési tevékenységek több fázisban zajlottak le. 1954-ben majdnem végzetes döntést hozott a Fővárosi Tanács VB Városrendezési Osztálya, amikor az alapozási, szigetelési, szerkezeti hibák és a háború során elszenvedett sérülések nagysága miatt elhatározták az épület teljes lebontását. A munkálatok meg is kezdődtek, ám még mielőtt az épületet teljesen elbontották volna, egy újabb döntés született arról, hogy ha szerényebb formában is, de helyreállítják a múzeumot.

A múzeum jelenlegi, „végleges” állapotát csak az 1964 -1965. évi újjáépítések során érte el – erősen megcsonkított formában. A kor ízlésének megfelelő átépítés során véglegesen elbontották a teljes emeleti részt, beleértve a kupolát is. Lebontásra ítélték emellett a kupolacsarnokot körülölelő saroktornyokat és földszinti tereket is ezzel egyidejűleg kiszélesítették a ma ismert szélességben a Hermina utat. A megmaradt tereken 1966. április 2-án nyílt meg az új Közlekedési Múzeum. Az épület azonban szűknek bizonyult: bővítésére 1979-1985. között került sor. Mivel toldaléképítésre a hegyesszögű, keskeny ingatlanon nyílt csak lehetőség, így a bővítés meglehetősen szerényre sikeredett.

 A történeti épület rekonstrukciója során a helyszíni adottságok figyelembevételével folyik a tervezési munka, a funkció és fejlesztési lehetőségek összhangjának megteremtése.”

A repüléstörténeti gyűjtemény sorsa egyelőre kérdéses (ez van jelenleg a Petőfi Csarnokban), de a többi elhelyezésére sikerült megoldást találni. Ha ezekre kíváncsi, az alábbiak szerint keresse őket, idézzük a múzeumi közleményt:

“A rekonstrukciós munkálatok alatt a látogatók több helyszínen találkozhatnak majd a múzeumban őrzött műtárgyakkal.

A Közlekedési Múzeum jelenlegi állandó kiállításaiból egy válogatott kiállítást rendeznek be 1300 négyzetméteren a Bálna épületében (Budapest, IX. Fővám tér 11-12.) a következő három évben. Látható lesz itt pl. a Csonka féle levélszállító autó, a Ford-T és a Pente személygépkocsi, valamint 10-15 géperejű közlekedési modell, a magyar gyártású motorkerékpárokból pedig külön kabinet létesül. Az M=1:5-ös vasúti modellekből 6 darabot állítanak ki, köztük a múzeum emblematikus tárgyát, a „Derű” gőzmozdony modellt. Szerepelnek emellett a kiállításban vasúti eszközök is, mint például gőzmozdony gépezet, amin a működési elvet lehet tanulmányozni. A városi közlekedés M=1:25 léptékű modellekkel és érdekes, korabeli tárgyakkal, egyebek mellett a kontrollerekkel és áramszedő hajókkal képviselteti magát, az űrhajózási gyűjteményből pedig itt lesz kipróbálható a Szojuz 35-ös űrkabin replikája, valamint hajó-, híd- és egyéb modellek, makettek sora lesz kiállítva az új helyszínen.

 A vasúti járművek a Magyar Vasúttörténeti Parkba (Bp. XIV. Tatai út 95.) költöznek. A Vasúttörténeti Parkban jelenleg is látható mozdonyok közül 20 a Közlekedési Múzeum tulajdona, melyből 4 működőképes. Ezeken kívül a múzeum gyűjteményében szerepel 15 vasúti kocsi és 26 pályafenntartási jármű. A továbbiakban ősztől itt lesz látható a jelenleg a Közlekedési Múzeum előtt álló híres 424-es gőzmozdony, továbbá a múzeumban 1969 óta látható 1860-as Déli Vasút mozdonya. A Vasúttörténeti Parkban mutatják be mindemellett három, az állandó kiállításban látható vasúti kocsit, valamint a négy villamost, köztük az első pesti villamosok egyetlen megmaradt alsóvezetékes villamoskocsiját,.

Az Öntödei Múzeumban (Bp. II. ker. Bem József u. 20.) a 2015-16-os tanév kezdetére a Ganz Ábrahám által szabadalmaztatott kéregöntésű vasúti kerékpárról terveznek kiállítást, amelynek keretében a múzeum városligeti épületében jelenleg kiállított vasúti kerékmintákon túl M=1:5 léptékű modellekből is bemutatnak néhányat. A közlekedés és az öntészet témakörből a motorkerékpárok öntött motorházaiból tartanak bemutatót. Itt lesznek láthatók a Közlekedési Múzeumban eddig bemutatott magyar gyártású „Pannónia” motorkerékpárok is.

Az Elektrotechnikai Múzeumban (Bp. VII. Kazinczy u.13.) 2015. május 7-én nyílik a „100 éves a budapesti autóbusz-közlekedés” című időszaki kiállítás, ahol buszmodelleket láthat majd a közönség. Ez folytatása a 2010-ben a „Csuklósítás” c. kiállítással megnyílt és a fővárosi tömegközlekedéssel foglalkozó tematikus kiállításoknak. A helyszín sem véletlen, mivel az első budapesti buszok elektromos üzeműek voltak.

Szeptembertől ugyanitt az „Elektromosság a közlekedésben” címmel nyílik kiállítás. A villamosság alkalmazása a közlekedés gépesítésétől kezdve érdekelte a szakembereket. A 19-20. század fordulóján már trolibusz közlekedett a Tátrában. Kandó Kálmán 1902-ben megépítette a Valtellina villamos vasutat, ami alapja lett a későbbi vasút-villamosításoknak. A vasút villamosításának történetét a Közlekedési Múzeum M=1:10 léptékű mozdony modelljein (MÁV M62, V42, V43, V63, V55 és V40 típusok) lehet végigkövetni. M=1:25 léptékű városi közlekedési modellekből az UV villamos, az „Óbudai” trolibusz, az első Austro-Daimler típusú akkumulátoros autóbusz, a KCSV6-os Ganz csuklós villamos és egy alsóvezetékes-pályamodell kerül kiállításra.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytárában (Bp. XI. Kaposvár u. 13-15.) 2015 nyarától mutatják be azokat a hazai műszaki fejlesztéseket, amelyek nagyban megváltoztatták a hazai és a nemzetközi közlekedést. A tárlat a magyar innovatív ötletekre, újdonságokra irányítja rá a figyelmet – folytatva a Gondoltad, hogy magyar? című kiállítást. Ilyen innovációk, amelynek történetét tárgyakon keresztül tárják a látogatók elé: Csonka János-Bánki Donát karburátora, Galamb József bolygóműves sebességváltója, Kandó Kálmán vasút villamosítást elindító fejlesztései, a Ganz Gyár és Jendrassik György dízelmotor fejlesztései, a csuklós autóbuszok kifejlesztése. Olyan, eddig a Közlekedési Múzeumban látható tárgyak lesznek itt kiállítva, mint a Hódgép „Puli” személygépkocsija, a Panni, Tünde, Csepel motorkerékpárok, a gőzlokomobil, dunai hajómodellek, „Compaund”- rendszerű hajógép modell, vagy a Stephenson vezérlésű gőzgép metszet.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fent említett kiállítóhelyei az eddiginél bővebb nyitva tartással várják az egyéni látogatókat és a csoportokat, és természetesen minden helyszínen kérhető múzeumpedagógiai foglalkozás is.”