Technikum

2015. március 22. vasárnap, 14:30

Az autókürtök története - Hangadók

Hasznosabb a hangos duda, mint a jó fék – mondogatták örök igazságként a régi idők automobilistái.

Ilyen „fúvószenekart” csak luxuskocsikra tettek, az olcsóbbakon egytölcséres dudák harsogtak

Már az első motorkocsik megjelenésekor világossá vált, hogy a biztonsághoz elengedhetetlen valamiféle figyelmeztető hangkeltő szerkezet. A sípokat és harangokat gyorsan elvetették, az 1900-as évek elején Franciaországban találták fel az első, tényleg hatásos jelzőeszközt, az autókürtöt. Az ötlet a rézfúvós hangszerektől jött, de az autón a tüdőt gumilabda helyettesítette, az összetettebbeknél pedig olykor a kipufogógázok.

Megrendelésre készülhetett a látványos rézkígyó, akár féldrágakő szemekkel is

Gyorsan elterjedt, mindenféle méretű, formájú, hangolású és hangerejű változatban, a kasztni külső részére, a sofőr keze ügyébe, vagy a kormányoszlopra szerelték őket. Komolyabb törvényi szabályozás híján az akár egy kilométerre is elhallatszó szörnyetegek éppúgy használatban voltak, mint a lágy hangú arkangyal után Gabrielnek nevezett dudák. A labdakürtök magmaradtak egészen a húszas évekig, de a forradalmian új, elektromechanikus szerkezet már 1908-ban készen állt.

Rengeteg kivitelben riogatták a közlekedőket a Klaxonok. Részlet egy St. Louis-i cég katalógusából

Az amerikai Miller Reese Hutchinson feltaláló szabadalmaztatta és a Lovell-McConnell Manufacturing Co. kezdte gyártani, de később készítőtől függetlenül (a Delco-Remy és a Lucas is gyártotta) rajta maradt az ógörög „klazo”, visítani szóból származó Klaxon elnevezés. Működése egyszerű: a tölcsér mögé szerelt acélmembránt egy villanymotor által forgatott fogazott tárcsa rezegtette. Ennél a váltakozó gyorsuló és lassuló mozgás adta azt a rekedtes hangot, ami aztán az amerikai utcák jellegzetes alapzaja lett, és rengeteg régi filmben ma is hallható.

Az utolsó kültéri trombiták a harmincas években működtek. Csillogóra krómozva, gyakran párban

Nemsokára a villanymotort elektromágnes váltotta le, ezzel megszületett a napjainkban is használatos kürt. A kísérletezők a továbbiakban csak finomítottak a szerkezeten, megfigyelték például, hogy a forgalom alacsonyfrekvenciás mormogását a leghatékonyabban a 405-500 Hz közötti hangmagasság és a 100 dB körüli hangnyomás töri át. Ezért így hangolták készülékeiket, ugyanúgy, mint a hangszereket, legtöbbször a zenei Esz vagy C, esetleg Fisz vagy Aisz hangra.

Manapság is használatos tányéros kürtök. A csigatölcséres változat valamivel hatékonyabb

A harmincas években, amikor már a tervezők az esztétikumra is odafigyeltek, kiváló külső díszítőelemeket faragtak belőlük, de az autóipar hamarosan elbújtatta őket a gépházba, a hűtőrács mögé. Ekkora datálható a nyomógomb kormányközépre vándorlása is. Az olaszoknál és a franciáknál az ötvenes években divatőrület volt az egész dallamokat eljátszó kürt együttes. Napjainkig alig változott a kötelezően fontos apróság, lényegében ma is Klaxon-utódok figyelmeztetnek minket az utakon.

Érdekli, hogy szól egy Klaxon?