Technikum

2015. március 5. csütörtök, 10:42

Így közlekedtünk: a Margit híd - Áthidalás

A budapesti gyalogosok leleményesek voltak: már a hivatalos átadás előtt használatba vették a főváros második állandó Duna-hídját.

1903-ban még nem volt nehéz elcsípni egy ilyen forgalommentes pillanatot. Ekkor már állt a 70 m-es szigeti szárnyhíd is

1903-ban még nem volt nehéz elcsípni egy ilyen forgalommentes pillanatot. Ekkor már állt a 70 m-es szigeti szárnyhíd is

Még a tervek sem léteztek, amikor komoly akadály merült fel a leendő, Buda és Pest között állandó kapcsolatot létesítő Margit híd vonatkozásában, amelynek építését az 1870. évi X. törvénycikk írta elő. 1840-ben az Országgyűlés ugyanis jóváhagyta azt az 1930-ig szóló monopóliumot (XXXIX. tc.), ami a magántulajdonú Lánchíd bevételeit volt hivatott garantálni. A gőz- és lóvasút korában nem jósoltak nagy jövőt a közúti közlekedés gyors fejlődésének, az automobilra, a városi villamosvasútra senki sem gondolt.

Jól látszik a középső törés, így a szigeti Duna-ágakra merőleges a hídpálya. A villamosok még a széleken járnak, tehát a felvétel 1935 előtti

Jól látszik a középső törés, így a szigeti Duna-ágakra merőleges a hídpálya. A villamosok még a széleken járnak, tehát a felvétel 1935 előtti

Széchenyi életműve hitelből épült, ennek visszafizetését a hidat üzemeltető társaság vámokból (gyalogosok, járművek) kívánta finanszírozni, ezért a Lánchídtól északra és délre, 8-8 km távolságban másik átkelőt nem lehetett létesíteni – egyetlen „áthidaló” megoldásként a főváros végül megváltotta ezt a jogot.

Romokban a pesti rakpart, elsüllyedt hajók, háttérben az 1945-ben teljesen felrobbantott Margit híd. A hároméves terv keretében építették újjá

Romokban a pesti rakpart, elsüllyedt hajók, háttérben az 1945-ben teljesen felrobbantott Margit híd. A hároméves terv keretében építették újjá

A végleges tervet félszáz pályázat közül választották ki, majd 1876. április 30-án, déli 12 órakor átadták a polihisztor irodalmár Gyulai Pál javaslatára Margit névre keresztelt, 607 m hosszú, alig 17 m széles, középen 30 fokban megtört hidat, amit a budapestiek „fusiban” már hetek óta bizalommal használtak, miután a szerkezet kiállta a teherpróbát. A Margitszigetre vezető szárnyhíd csak 1900. augusztus 19-re készült el, a kivitelezést a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára végezte.

Manci, a Margit híd roncsai közelében létesített ideiglenes átkelő egyik fele a budai oldal és a Margitsziget között

Manci, a Margit híd roncsai közelében létesített ideiglenes átkelő egyik fele a budai oldal és a Margitsziget között

A Lánchídon a mai napig nem jár kötöttpályás jármű, a Margit volt az első budapesti híd, amelyen sínpálya haladt keresztül. A lóvasút 1879-ben jelent meg, a hídfőknél pótlovat fogtak be, hogy az emelkedő pályán át lehessen húzni a zsúfolt és nehéz kocsit. Villamos már az 1896-os millenniumi ünnepségek előtt is közlekedett a hídon, az autóbuszra viszont még három évtizedet kellett várni – az első kék-ezüst jármű a húszas évek végén pöfögött át.

Jól látszanak a töréspontok felé emelkedő pályatestek. Mindkét szakasz három nyílással íveli át a folyót, két-két pillérrel. A kép az ötvenes évek második felében készült

Jól látszanak a töréspontok felé emelkedő pályatestek. Mindkét szakasz három nyílással íveli át a folyót, két-két pillérrel. A kép az ötvenes évek második felében készült

A keskeny, sokáig az Andrássy (Sugár) úthoz, és a Lánchídhoz hasonlóan fakocka burkolatú híd egyre nehezebben tartotta a lépést a növekvő forgalommal, ezért 1935-ben komoly átépítés vette kezdetét. A szerkezeti javításon és átfestésen kívül a pályát kiszélesítették, a vágányokat a járdaszélek mellől középre helyezték.

Mai szemmel szokatlan a felszíni HÉV állomás a budai hídfőnél. A közúti vágányhálózatot tehervasúti forgalomra vették igénybe, például a metróépítkezésnél

Mai szemmel szokatlan a felszíni HÉV állomás a budai hídfőnél. A közúti vágányhálózatot tehervasúti forgalomra vették igénybe, például a metróépítkezésnél

A Margit híd történetéhez sajnos több közlekedési baleset is kötődik. A második világháborúban, a főváros ostroma alatt 1944. november 4-én váratlanul felrobbantak a németek által elhelyezett aknák, és a pillérek közötti részek gyalogosokkal, járművekkel együtt a Dunába zuhantak. Tíz évvel később, 1954. január 4-én, kora reggel a Fővárosi Autóbuszüzem 39-es járata – a budai végállomás felé tartva – nem vette be a szigeti átjárónál a balkanyart, és a korlátot áttörve a mélybe zuhant.

Rendőrbódé a pesti hídfőnél – aki nem tudta, most láthatja, hogy honnan ered a fakabát kifejezés

Rendőrbódé a pesti hídfőnél – aki nem tudta, most láthatja, hogy honnan ered a fakabát kifejezés

Szerencsére utasokat még nem szállított, de a vezető és a kalauz meghalt. Mint később kiderült, a tragédiát nem műszaki hiba okozta, az Ikarus 30-as kisbusz megfelelő állapotban volt, ellenben a sofőr éjjel mulatott, alkoholt is fogyasztott, és egy villamosvezető szemtanú szerint feltűnően gyorsan hajtott – talán elbóbiskolt, vagy megcsúszott a hajnali síkos úton.

1956 őszén autók helyett tankok dübörögtek a fővárosban, itt éppen a Margit hidat zárja le a két monstrum

1956 őszén autók helyett tankok dübörögtek a fővárosban, itt éppen a Margit hidat zárja le a két monstrum

KZ

(fotók: Fortepan és a szerző gyűjteménye)

Nyomtató barát verzió

Hozzászólások

Friss anyagok

GAZ-12 ZIM Hyperliner

Korábbi Volga és Pobeda tervei után, a Gorkij Autógyár...

Megjelent a februári Retro Mobil!

A főbb témák: Renault Vivastella, Mávaut hotelbusz, Harley-Davidson Servicecar,...

Elektromos Aston Martin

Az elektromos autózás a veteránokra is egyre nagyobb hatással...

Jelentkezési lap – Lotus-Retro Mobil Concours d’Elegance 2022

Ha szeretne részt venni a hévízi eseményen, innen letölthető...

Építse meg a Wartburg 353 valósághű mását!

A De Agostini 1:8 méretarányú modelljén többek között mozognak...

Elkészült a Közlekedési Múzeum első Ikarusa!

Átadták a 2016-ban vásárolt, majd restaurált Ikarus 66-ost, amely...

15 millió Skoda – 116 év alatt

Komoly mérföldkőhöz érkezett Európa egyik legrégebbi autógyára, a Skoda.

125 éves a Kisföldalatti

1896. május 2-án, Budapesten indult útjára a kontinens első...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás