Dukko

2014. szeptember 26. péntek, 16:36

Volvo kombi-történelem - Púp a hátukon

1953 óta a Volvo szinte egyet jelent a kényelmes, praktikus családi kombival.

Volvo PV445 Valbo Cabriolet – a szerény darabszám miatt értékes veterán, a 445-ös leginkább furgonként, pickup-ként fejeződött be a karosszériás műhelyekben

Az 1950-es években széleskörű egységesítés zajlott Svédországban: a célszerűség érdekében például normázták a lakásszobák alapterületét, de még a konyhapultok magasságát is. A Volvo ekkor már javában gyártotta az önhordó karosszériás PV444 személyautót, amely alapján 1949-ben mutatták be az A oszloptól felépítmény nélküli PV445 típust – ezeket privát cégek öltöztették fel, zömmel kisteherautónak, de a Valbo és a Ringborg kb. 20 kabriót szerelt össze.

1953 telén kezdték a gyári tervezésű Duett furgon, a DS forgalmazását. Népszerű volt a svéd kisvállalkozók köreiben, de készült rendőrségi, mentő és postai változat is

A Volvo igazgatója, Assar Gabrielsson azonban csak 3 évig örülhetett a félkész modell iránti élénk keresletnek, így 1952 májusára Erik Skoog, a PV444 egyik tervezőmérnökének vezetésével összehívta azt a csapatot, amely egy praktikus, önálló új Volvo típus kifejlesztését kapta feladatul – a korszellemnek megfelelően a célszerűség jegyében.

Valami Amerika – a PV445 DH nem éppen az európai ízlésvilágot tükrözte, és hiába üvegezték körbe, furgonos kisugárzása megmaradt

Az első Duett, a PV445 DH személyszállító kombi 1953. július 4-én készült el, és a Volvo igazgatójának tulajdonába került. Két évvel később díszesebb kivitelben, gazdagabb tartalommal érkezett a PV445 PH, míg a zárt áruszállítót, a PV445 DS-t 1953 novemberétől forgalmazták. Jellemző volt a kétszínű fényezés, az ablakok körüli részt körben krémszínűre fújták, a többi felületet kékre, vörösre, vagy szürkére – így a karosszéria alacsonyabbnak látszott. Idővel csak a tető maradt kontrasztos, később egyszínű lett a Duett.

Hátul kétszárnyas volt az ajtó. Ez egy gazdagabb kivitelű PV445 PH, még az első szériára jellemző kettős fényezéssel. Hasznos kiegészítő volt a tetőcsomagtartó

Bár Skoog nem volt ipari formatervező, remekül megfelelt a kihívásnak: belülről kifelé álmodta meg a hirdetések szerint két autót egyesítő kombit, amely ággyá alakítható utasterével csábított a kempingezésre. Oldalt csak egy-egy ajtó volt, hátul két szárnyas ajtón át lehetett pakolni a maximum három köbméteres, 500 kg teherbírású raktérbe.

Mahagóni lécek a padlón és a ledönthető hátsó üléstámlán, oldalt falemezzel burkolták a csomagteret. Furgonként 3 köbméternyi holmit lehetett szállítani

A 4,4 m hosszú, 1,6 m széles, 1,7 m magas, 2,6 m tengelytávú Volvo mozgatását 1,5 l-es, soros négyhengeres, kezdetben 44 LE-s benzinmotorra bízták, 1956-ban 51 LE lett a teljesítmény, majd 1957-től kínálták az 1,6 l-est 60 LE-vel, háromfokozatú kézi váltóval.

Új a hűtőmaszk és osztatlan a szélvédő: 1962-ben jelent meg a korszerűsített Duett, a P210

1960-ban korszerűsítették a P210-re átkeresztelt típust, amely középen osztatlan, egy darabból álló szélvédőt és új műszerfalat kapott, az 1,6 l-es motor 75 LE-s, a váltó négyfokozatú lett. 1962-ben megjelent ugyan az utód, az Amazon-alapú P220 kombi, de a P210 a piacon maradt 1969-ig – az utolsó, kék színű autó egyenesen a göteborgi Volvo múzeumba gördült a szalagról lejövet.

Osztott hátsó ajtajával és elegáns, személyautós karosszériájával hozott újat 1962-ben a P220

A Volvo kombicentrikus arculatát a P220 alapozta meg: amíg a PV445/P210 karaktere mindvégig kissé haszonjárműves maradt, ez már a négyajtós személyautók eleganciájával hódított. A hátsó ajtó amerikai mintára, vízszintes osztással két részben nyílt, az 1,8 l-es, négyhengeres B18A motor 75, a B18D dupla karburátorral 90 LE-s volt, a kényelmet háromfokozatú automataváltó is fokozhatta.

Elődjeihez képest ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a 145-ös iránt, ekkor a Volvo már tudatosan koncentrált a piacon a kombikra

1968-ban érdekes helyzet állt elő, a legújabb kombi, a 145-ös mellett egy évig párhuzamosan futott a P210 és P220 széria is. A jellegzetes kockakorszak 1974-ben, a szuperbiztonságos 245-ös érkezésével köszöntött be, és e típus sikerére jellemző, hogy majd két évtizeden át, 1993-ig árulták. A daraszámokat tekintve vitathatatlan a modern Volvo kombi sikere, amíg a PV445 darabszáma 45 ezernél, a P210-es 60 ezernél, a P220-as 73 ezernél, a 145-ös pedig 268 ezernél állt meg, addig a 245-ösből 40 ezer híján egymillió készült, azaz bőven a duplája, mint az elődökből összesen.

Minden idők egyik legismertebb Volvója a turbómotorral is gyártott 245-ös. A Transfer tengelytávja extra hosszú (3,37 m) és taxinak, iskolabusznak szánták – 11 gyereket és holmijukat tudta vinni

Végezetül korabeli mozgóképen a Duett, érdemes megnézni.