Technikum

A katonai Scaniák 100 éve - Terepgyakorlat

Scania-Vabis név valójában két, kezdetben egymástól független céget jelöl. Alapításának dátuma szerint a Vabis-t illeti az elsőbbség: a Södertälje Vagongyártó Részvénytársaság (Vagnfabriksaktiebolaget i Södertälje) 1891-ben kezdett vasúti kocsikat gyártani. A motorizáció hajnalán a vállalat hamar felismerte a profilbővítés fontosságát, és 1897-ben Peter Petersson és Gustaf Eriksson megépítette az első svéd automobilt. A jármű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de Eriksson új motort és sebességváltót tervezett, így a Vabis 1902-ben bemutathatta első „igazi” teherautóját, egy évvel később pedig a 3,5 lóerős, egyhengeres motorral hajtott személyautóját. A megrendelők azonban évről évre elmaradtak, és az 1909-re tervezett 50 darabos teherautó mennyiségnek csak a tizede került értékesítésre.

Az 1900-ban, Malmőben alapított Skanei Autógyár Részvénytársaság (Maskinfabriksaktiebolaget Scania) legfőbb terméke kezdetben nem az autó, hanem a kerékpár volt. A kisszériában összeszerelt autókhoz német és francia fődarabokat vásároltak, és a Vabis-szal ellentétben folyamatos sikereket könyvelhettek el: 1908-ban már 70 darabos értékesítéssel zártak. A cégvezető Per Alfred Nordeman hamar rájött, hogy a gondokkal küszködő Vabis gyártókapacitása, valamint a Scania bevált módszere nyerő párost alkothat a bővüléssel kecsegtető piacon, és innentől csak idő kérdése volt az összeolvadás. A Per Alfred Nordeman vezette, a székhelyét tekintve Södertälje központú Scania-Vabis 1911-ben jött létre, és a malmői telephelyen döntően a közúti járművek gyártására fókuszált.

A svéd hadsereg számára 1912-ben adták át az első katonai tesztpéldányt, és idézve a korabeli gyári értékelést „megállapítást nyert, hogy ahol a körülmények lehetővé teszik a tehergépkocsi-közlekedést, ott a nevezett jármű katonai célú alkalmazása lehetséges”. Egyéb különleges megrendeléseket is teljesítettek, így 1916-ban egy kéttengelyes, 4×4 meghajtású, összkerék-kormányzású járművet szállítottak le, továbbá a Svéd Védelmi Minisztérium számára egy etanollal üzemelő tehergépkocsit adott át a Scania-Vabis. A vállalat fejlődött, az 1915-ös esztendőt 30 százalékos emelkedéssel, összesen 151 járművel zárta, az első világháború azonban megtörte a lendületet. Az exportpiacok elvesztését kezdetben kompenzálták a megnövekedett hadi megrendelések, de a húszas években a Scania-Vabis csődbe ment, és csak a következő évtizedben talált magára.

A katonai járművek sikerének elsődleges titka a modularitásban rejlett. Az egységesített, többszörösen kipróbált elemek széles variációs lehetőséget biztosítottak, a polgári alkalmazások kedvező tapasztalatait problémamentesen ültethették át a hadseregnek szánt típusokra, és a szabványosítás miatt a javítás, az alkatrészellátás a lehető legegyszerűbb volt – szinte bárhol a világon. Eme komplex rendszer első mérföldköveként az 1936-ban bemutatott, dízelüzemű Royal blokkmotor említhető. A második világháború végéig a Scania-Vabis elsősorban tankokat, harckocsi-motorokat gyártott. Jellemző a minőségre, hogy a háború alatt rendszeresített SKPF m/42 páncélozott szállítójárművek közül még 2000-ben is szolgáltak felújított példányok az ENSZ különféle békefenntartó küldetéseiben. Szintén népszerű típus volt a svéd hadseregben az LA82 jelű vontató, becenevén a Hangyász, amely 6×6 hajtásának köszönhetően terepen is jól mozgott. 1960-62 között 440 darabot szállított a Scania-Vabis.

A Svéd Védelmi Beszerzések Hivatalával együttműködve, az 1970-es évek elején kezdődött egy új, kiemelkedő off-road képességekkel rendelkező járműgeneráció fejlesztése, két alaptípussal: SBA111 (4×4) és SBAT111 (6×6). A sorozatgyártásuk 1975-ben kezdődött, és még jelenleg is kb. 1 500 ilyen jármű segíti világszerte a nemzetközi békefenntartók munkáját.

A cégformában időközben bekövetkező változások nem voltak hatással a katonai megrendelésekre. A Scania-Vabis 1969-ben egyesült a Saab autógyárral, 1995-ben függetlenné vált, 2008-tól pedig a Volkswagen a vállalat többségi tulajdonosa.

A Retro Mobil újság 2012/5. számában megjelent cikk rövidített változata