Technikum

2013. október 30. szerda, 18:12

Tanulmányautók a múltból - Vissza a jövőbe!

Vajon milyen formai és technikai elképzelések foglalkoztatták az elmúlt évtizedek autótervezőit?

Így képzelte el a jövőt a Lincoln 1955-ben. 1966-ban George Barris a Futura átalakításával alkotta meg a tévésorozat hős Batman járgányát, az első Batmobile-t

A kérdés megválaszolása bonyolult, mert a tanulmányautók között egyaránt szép számmal akadtak öncélú formai megnyilvánulások, valamint átgondolt konstrukciók. Az 1950-es, 60-as években egyértelműen a légi járművek varázsa hatott a valóságtól elrugaszkodott tervezőkre: vadászrepülőgépek kabinjait másoló üveg-, de leginkább plexikupolák, vezérsíkokat, szárnyakat mintázó karosszériaelemek, botkormányok, és mindezt tetézték azzal a jóslattal, hogy 2000 környékén gázturbinával, merészebb esetben atomenergiával működnek majd a hétköznapi autók. Nem így lett.

1000 kg saját tömegű volt a Fiat gázturbinás autója, ebből a hajtómű 260 kg-ot tett ki. A turbinalapát fordulatszáma 22000/perc volt

A General Motors háromtagú „Firebird” sorozata mellett az 1955-ös Lincoln Futura klasszikus példája a meglódult amerikai fantáziának. A Ford Motor Company vezető tervezői, Bill Schmidt és John Najjar a torinói Ghia stúdióval építtették meg az akkor 250 ezer dollárba (!) kerülő prototípust, amely a korszak hasonló járműveivel ellentétben működőképes volt.

Fiat gépház: az ülések mögé szerelték be a három tüzelőterű gázturbinát. 1954 után több prototípus nem épült

A gyöngyház fehér, 5,8 méter hosszú, 215 cm széles és 134 cm magas autót a Lincoln Mark II 368 köbhüvelykes (kb. 6,0 l-es) V8-asa mozgatta, háromfokozatú Turbo-Drive automataváltóval. A látványos megjelenésen kívül a Futura nem sokkal járult hozzá az autóipar fejlődéséhez, a Lincoln – és sok más amerikai gyártó – egyedül a csuklyás fényszórókat használta később, de szerényebb kivitelben.

Etoile Filante, azaz hullócsillag néven jegyezte a Renault a 4,84 méter hosszú, gázturbinás, 308,9 km/h csúcssebességre képes autóját

Az áramvonalas karosszéria és a gázturbina alkalmazásának szele Európát is megcsapta, a Fiat 1954-ben tervezett, futurisztikus kísérleti autóját három tüzelőteres, hőcserélő nélküli turbina hajtotta, akár 250 km/h sebességgel. Az 1956-os Renault Etoile Filante még az olasz gépnél is gyorsabb volt, a Turbomeca hajtómű teljesítménye – melynek turbinakereke 28 000/perc fordulatszámmal forgott – elérte a 270 LE-t, és ezzel a 950 kg súlyú, csekély légellenállású jármű át tudta lépni a 300 km/h-s álomhatárt.

Árulkodik az oldalnézet, hogy a Mercedes-Benz ESF 5 az állólámpás W114/115 sorozat módosításával jött létre

A biztonsági kutatásokban a Mercedes-Benz négy autót felvonultató ESF (Experimentier-Sicherheits Fahrzeug, angolul ESV rövidítéssel) és a Volvo VESC (Volvo Experimental Safety Car) programja jelentette a csúcsot a hetvenes évek elején.

Légzsákot és övfeszítőt is teszteltek az első S-osztályra már nagyon hasonlító, 1973-as ESF 22 prototípusban

Ezek a tanulmányok a zsigereikben hordozták többek között a gyűrődési zónákkal, az övfeszítőkkel, a légzsákokkal kapcsolatos, hol konkrét, hol csupán vázlatos elképzeléseket, de ezek a szempontok egy évtizeddel később már komoly hatást gyakoroltak a szériagyártmányok fejlesztésére.

Felesleges a rendszám nyújtotta segítség, az ESF 24 egyértelműen a Mercedes-Benz S-osztály (W116) előfutárának tekinthető

Szintén érdekes koncepció volt a sport- és versenykocsikkal világhírnevet szerző Porsche ötlete, az 1973-as FLA (Forschungsprojekt Langzeit-Auto). A sebesség hajkurászása helyett Stuttgartban a megbízhatóságra koncentráltak, konkrétan egy olyan tartós használatra szánt járműre, amely 20 évig, vagy 300 ezer kilométer megtételéig nem igényelne különösebb karbantartást, és ezen időtartam alatt a korrózió sem jelentene semmilyen problémát.

1972-ben már hátsó biztonsági kamerát is szereltek a Volvo VESC tanulmányra. Az autóval szerzett tapasztalatokat elsőként a „kocka” 240-es szériagyártmány fejlesztésénél hasznosították

A rácsos vázszerkezetű, kompakt méretű, de a Volkswagen Golfnál sokkal komolyabbnak tűnő autót karosszériaelemek nélkül mutatták be, gyártásba azonban nem került, de ismerve a Porschék ellenállását a rozsdával szemben, ez talán az FLA örökségének is tekinthető.

Találós kérdésnek is kemény dió lenne, hogy az FLA valójában Porsche. A prototípus ma ugyanígy, burkolatok nélkül tekinthető meg a gyári múzeumban

Nyomtató barát verzió

Hozzászólások

Autoalkatreszonline24.HU

Friss anyagok

GAZ-12 ZIM Hyperliner

Korábbi Volga és Pobeda tervei után, a Gorkij Autógyár...

Megjelent a februári Retro Mobil!

A főbb témák: Renault Vivastella, Mávaut hotelbusz, Harley-Davidson Servicecar,...

Elektromos Aston Martin

Az elektromos autózás a veteránokra is egyre nagyobb hatással...

Porsche 917 No.1

1969-ben, Genfben mutatta be a Porsche a 917-est, amely...

Kapható a májusi Retro Mobil!

A főbb témák: BMW Isetta 300, Toyota tanulmányautók, folytatódik...

Oldtimer Show 2019

14. alkalommal rendezték meg az Oldtimer Show-t, Budapesten a...

Történelem: Jaguar XJ

Az utolsó Jaguar, amely még a gyáralapító Sir William...

Megjelent az áprilisi Retro Mobil!

A főbb témák: BMW 320/6, Drauz karosszériák, Citroen 2...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás