Dukko

2013. augusztus 10. szombat, 13:19

50 éves a Lamborghini - Bikadiadal

Néhány korai, a korszakalkotó Miura előtti típus bemutatásával tisztelgünk a fél évszázados Lamborghini márka előtt.

Eredetileg halványkék színű volt a 350 GTV prototípus, de a gyár az 1980-as években eladta, az új tulajdonos pedig átfényeztette. Egy japán gyűjteményből került vissza a Lamborghini múzeumba

Minden autórajongó ismeri a történetet: a gazdag és autóbolond playboy hírében álló traktorgyáros, Ferruccio Lamborghini csúnyán összeveszett Enzo Ferrarival, bosszúja pedig saját nevét viselő sportkocsikban öltött testet. Mivel a Bika jegyében született, innen merített ötletet az emblémához, és zömmel híres, egykoron arénában harcoló bikák után keresztelte el különleges autóit.

Egyetlen ablaktörlő tartotta tisztán az 1964-ben 16 ezer dollárba kerülő 350 GT szélvédőjét. Ovális fényszóróival nem másolta a Ferrarikat

Az első prototípus a 350 GTV volt 1963-ban. 347 LE-s, csupa alumínium, 3,5 l-es, száraz karteres, a maranellói konkurenciához hasonlóan V12-es motorját a Ferrari 250 GTO atyja, Giotto Bizzarrini tervezte, a kissé futurisztikus karosszéria Franco Scaglione munkája. A csővázat egy kis modenai műhely, a felépítményt a torinói Carrozzeria Sargiotto építette.

Dupla kerek fényszórókat kapott a 400 GT. A sárvédőt a Carrozzeria Touring emblémája díszíti

Lamborghini nem volt elégedett az autóval, a teszteken rengeteg hiba adódott, és az a hír járja, hogy a Torinói Autószalon őszi premierjén téglával kitöltött motortérrel, mozgásképtelenül pózolt a GTV. A kudarc miatt Bizzarrini távozott a cégtől, helyét Gianpaolo Dallara vette át, és a Carrozzeria Touring segítségével áttervezték a kocsit.

Ahogy a négyszemélyes Jaguar E-type, úgy a Lamborghini 400 GT 2+2 esetében is árulkodó a nagyobb hátsó oldalablak

1964 tavaszán már Genfben debütált a szériagyártásra alkalmas 350 GT. A motoron új Weber karburátorokat, kisebb kompressziót alkalmaztak, jelentősen átalakították a kenő-, a hűtő-, a szívó-, illetve kipufogórendszert, így a teljesítmény csak 270 LE körül alakult. Erre azért volt szükség, mert Bizzarrini egy kihegyezett, pörgős karakterű versenymotort „butított le”, amely a GTV-ben rendkívül megbízhatatlannak bizonyult. Az elöl és hátul független felfüggesztéses, szervós Girling tárcsafékes, ötgangos ZF kéziváltóval szerelt, saját tömegét tekintve 1400 kg körüli GT azért így sem ment rosszul: 6,8 másodperc alatt elintézte a százas sprintet, végsebessége 254 km/h volt.

Puha, párnázott bőr borítja a teljes műszerfalat. Az indítókulcsot a középkonzolon, és nem a kormánytengelyen lévő gyújtáskapcsolóba kellett bedugni, a rádió szokatlanul az utas elé került

1966-ig 135 példány talált gazdára, majd 4,0 l-es, 320 LE-s, 60 fokos V12-essel érkezett az alumínium karosszériás 400 GT. Ebből alakította ki a Touring a nagyobb, praktikusabb 2+2 üléses kivitelt, amely változatlanul 2550 mm-es tengelytávolsággal rendelkezett. Két év alatt összesen 270 Lamborghini 400 GT készült.

Hajtásláncát, futóművét a 400 GT-től örökölte a letisztult vonalú, Marazzi karosszériás Islero GT, amely négy év alatt a negyedik új típusa volt a gyárnak

Már javában a szupermodern, középmotoros Miura (1966) körül forgott a világ, amikor 1968-ban színre lépett az Islero. A formatervező Touring műhelyt a szintén Milánóhoz közeli Carrozzeria Marazzi váltotta, és igazából csak a karosszéria volt új, a jól bevált műszaki alapokat a 400 GT adta. A V12-es teljesítményét 330 LE-re emelték, de a 125 szerencsés vásárló közül senki nem dicsekedhetett, hogy autója gyorsabb az elődjénél, sőt, az Islero GT 248 km/órás végsebessége szolid visszalépést jelentett.

Bizzarrini motorján még felül voltak a karburátorok. Ez a pompás hangú, 4,0 l-es, 60 fokos V12-es közös vonás az első Lamborghini típusoknál, akárcsak a 2550 mm-es tengelytávolság

Ezt a csorbát köszörülte ki a 260 km/órás tempóra képes, 350 LE-s GTS, amely áttervezett belsejéről, csepp helyett kerek oldalsó irányjelzőjéről, valamint az első sárvédőjén vágott légbeömlőjéről ismerhető fel. 1970-ig 100 darab Islero GTS hagyta el Sant’Agata Bolognese-t, és a típus kiválóságáról mindent elmond, hogy sokáig maga Ferruccio Lamborghini, és a fivére, Edmondo is ilyennel közlekedett.

Lamborghini 400 GT Monza – a modenai vázkészítő műhely (Neri és Bonacini) egyetlen példányban épített saját munkája

Nyomtató barát verzió

Hozzászólások

Autoalkatreszonline24.HU

Friss anyagok

GAZ-12 ZIM Hyperliner

Korábbi Volga és Pobeda tervei után, a Gorkij Autógyár...

Megjelent a februári Retro Mobil!

A főbb témák: Renault Vivastella, Mávaut hotelbusz, Harley-Davidson Servicecar,...

Elektromos Aston Martin

Az elektromos autózás a veteránokra is egyre nagyobb hatással...

Porsche 917 No.1

1969-ben, Genfben mutatta be a Porsche a 917-est, amely...

Kapható a májusi Retro Mobil!

A főbb témák: BMW Isetta 300, Toyota tanulmányautók, folytatódik...

Oldtimer Show 2019

14. alkalommal rendezték meg az Oldtimer Show-t, Budapesten a...

Történelem: Jaguar XJ

Az utolsó Jaguar, amely még a gyáralapító Sir William...

Megjelent az áprilisi Retro Mobil!

A főbb témák: BMW 320/6, Drauz karosszériák, Citroen 2...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás